Liliom Csoport

Óvónők: Klaudia néni, Nóri néni

Dadus: Bernadett néni

 

„Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést

Fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet;

Példálózás helyett példát mutatnék;

Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék;

Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék;

Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot;

Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék,

Bámulnám a csillagokat;

 A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék,

Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném;

Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat;

Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről

És többet a szeretet hatalmáról.”

 

(Diane Loomans)

 

„LILIOM” csoport bemutatkozás

 

Osztatlan - vegyes életkorú csoportunkat 23 fő, 3-7 év közötti gyermek látogatja.

A csoport összetételében lehetőség szerint törekszünk a nemek megközelítőleg fele-fele arányára, a kor szerinti megoszlásban pedig az ideális nagy -, középső -, kiscsoportos korúak 1/3 – 1/3 – 1/3 arányára.

A komplexitás és projekt módszer alapelvei szerint dolgozunk, az adott heti témákat globálisan körbejárva, több aspektusból megközelítve.

 

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a gyermekek érzelmi biztonságérzetének kialakítására. Ezt lehetőleg nyugodt reakcióinkkal, a heti és napirend viszonylagos állandóságával és minél több napközbeni biztos ponttal, az események kiszámítható egymásutániságával igyekszünk elérni.

Elvünk - amennyire a nagy létszám ezt lehetővé teszi - az egyéni bánásmód alkalmazása, a kor, képesség és érdeklődési kör szerinti differenciálás.

Mindannyian egyediek és értékesek vagyunk. Összetartozunk, így jóban és rosszban, örömben és bánatban osztozunk. A születésnapokat, névnapokat együtt ünnepeljük meg, élményekkel teli közös tevékenységek, kirándulások során is erősítjük az egymáshoz tartozás érzését.

A gyermekek énképének, pozitív önértékelésének erősítését pozitív tulajdonságaik kiemelésével, megerősítéssel segítjük. Szociális érzékenységük, empátiás képességük fejlesztése érdekében egymás elfogadására ösztönözzük őket.

Hisszük, hogy rossz gyerek nincs, mindenkihez meg lehet találni a kulcsot, s hogy semmi sem jóvátehetetlen.

Óvodánk fő célkitűzése, a hitre nevelés mellett nagy hangsúlyt fektetünk az önállóság és kreativitás minél magasabb szintjének elérésére, a mozgásfejlesztés jelentőségére, a mese, a zene, a szabad játék személyiségfejlesztő hatására.

Igyekszünk kevés számú, világosan megfogalmazott, indokolt szabályt felállítani, azokat következetesen betartatni, a gyermekeket feleslegesen nem korlátozni, számukra nyugodt, derűs, szeretetteljes légkört teremteni.

Simon Nóra:

A Kaposvári Egyetem Óvodapedagógus Karán szereztem oklevelet 2020 januárjában.

A gyermek számomra olyan, mint az igazgyöngy, amit a tőlem telhető legnagyobb odafigyeléssel és szakértelemmel igyekszek szeretni és óvni. Fontos számomra az önfejlesztés és hiszek az életen át tartó tanulásban, ezért jelentkeztem a tehetséggondozói pedagógus képzésre.

A szeretet szabályaiban hiszek, nem a szabály szeretetében, mert bízom abban, hogy a szeretet a legjobb pedagógus.

 

Balogh Klaudia:

2018 óta dolgozom óvodapedagógusként. Mindig is tudtam, hogy emberekkel, főként gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Ebben az elhivatottsági vágyban jelentős szerepet játszott édesanyám munkássága, aki szociális munkás révén mindig példaképként állt előttem. Ámulatba ejtett az a segíteni akarás, önzetlen szeretet, amit az emberek iránt tanúsított. Ezt látva határoztam el, hogy én is gyermekekkel akarok foglalkozni. Munkám során, melyet hivatásomnak is tekintek, fontosnak tartom, hogy megfelelő, kölcsönös szereteten alapuló bizalom alakuljon ki köztem és a gyermekek között, hiszen így érzik magukat biztonságban.

Fontosnak tartom, hogy a gyermekek fejlődését a tőlem telhető módon a legeredményesebben tudjam elősegíteni, hogy az iskola megkezdéséhez szilárd alapokat tudjak számukra biztosítani.

Ahhoz, hogy a tudásomat minél jobban tudjam bővíteni, elvégeztem egy iskola-előkészítő képzést, valamint a fejlesztőpedagógia tanulmányaim is folyamatban vannak.

Úgy gondolom, hogy az óvodapedagógusi hivatás egy életen át tartó tanulási folyamat, melyben a gyermekekkel együtt közösen fejlődünk.

 

Rózsa Csoport

Óvónők: Anna néni, Mónika néni

Dadus: Kriszti néni

Évzáró 2021

 

Általában a 3-6 éves kor közötti gyerekek járnak óvodába, ahol megtanulják, hogyan kell másokkal kommunikálni, játszani illetve megfelelően viselkedni. A gyerekeket reggel, (munka előtt) hozzák be a szülők, és délután (munka után) jönnek, jöhetnek értük. Magyarországon ez reggel 7 és délután 3 óra közötti intervallumot jelöli. Délután 3 óra után is maradhatnak még a gyerkek az un. napköziben, amíg szüleik haza nem viszik őket. A velük foglalkozó tanár (Magyarországon „óvodapedagógus”, a köznyelvben „óvónő/óvónéni” vagy „óvóbácsi”) felügyeli a rendet és a biztonságot, miközben különféle közös foglalkozást, közös játékokat játszik a gyerkekkel, melyek révén motiválja őket szókincsük fejlesztésére, a matematika megimerésére, a tudományok és a számítógép iránti érdeklődés felkeltésére, akárcsak a zene, a művészetek (főleg rajzolás, festészet) megismerésére, illetve és a szociális viselkedési normák megértésére és azok elsajátítására. Azon gyerekek számára, akik korábban (szinte) minden idejüket otthon töltötték, az óvoda egyben megtanítja őket arra is, hogy hogyan küzdjék le szorongásukat az idegen emberek között, ha szüleik nincsenek a közelben. Ezen szorongás leküzdése után születnek rendszerint az első barátságok, általában a közös játék során sokszor együtt játszó gyerekek között. Az óvoda roppant hasznos a szülők számára is, mivel, míg gyermekük ott van, az édesanya (vagy édesapa) visszamehet dolgozni rész- vagy teljes munkaidős állásba. Az óvoda elvégzése után a gyerekek az általános iskola első osztályába kerülnek.

Földvári Anna Mária:

Óvodapedagógusként és fejlesztő-differenciáló szakpedagógusként eddigi pályafutásom során igyekeztem hitemet, tudásomat, szakmai felkészültségemet, tapasztalataimat a gyermekek érdekeinek szolgálatába állítani.

Hiszem, hogy a pedagógus értékeket közvetít, képességeket fejleszt, sőt, a gyermeket egészében. A szülőkkel nyílt, őszinte kommunikációt folytatva, együttműködve, de mindemellett szem előtt tartva az óvodások érdekét lehetek igazán hatékony.

Helyettem szebben fogalmazza meg Böjte Csaba testvér:

„A mi dolgunk bízni a mai gyermekekben, akiknek így is, úgy is át kell majd adnunk a világ továbbteremtésének csodálatos feladatát. Igen, a mai gyermek lesz a jövő megfontolt püspöke, tanára, orvosa, szentje - s jól van ez így! Hisz végül is az emberiség története a szentek története; a kibontakozó, itt is, ott is felsejlő Istenarc története.”

 

Boldizsár Mónika:

Erdélyben születtem, ott nevelkedtem és végeztem el iskolai és egyetemi tanulmányaimat a Babeș-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi tagozatának Óvodai és Elemi Oktatás Pedagógiája Szakán. Gyermekkorom óta foglalkoztatott a pedagógiai pálya, a pedagógiai munkásság. Pedagógusaimra, akikre felnéztem, mint követendő példákat látva, tapasztalva, hogy ,,Én is ezt akarom művelni’’, döntöttem a pedagógia mellett, amelyet jelenleg már pozitív, hasznos, örömteli, szeretetteljes és hálás légkörben én is megélhetek.

A siker megélése mindannyiunk érdeke (minden ember vágyik a sikerre, sikerorientált). Egymásból, egymás által és egymásra építünk. Együttes erővel alakítjuk a mindenki számára megfelelő, ugyanakkor szeretettel telített légkört, ahol jól érzi magát, kifejezheti önmagát, a legjobbat adhatja önmagából:

,,Minden egyes gyermek egy csoda. Nem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik: egy új Ady Endre vagy épp Blaha Lujza. Ha ajtót nyitunk előttük, esélyt adunk nekik, hogy kibontakoztassák a személyiségüket, a tehetségüket. Nem kell hozzá mást tenni, csak egymásból a jót ’’kiszeretni’’.’’ (Böjte Csaba testvér)