Történet és aktualitás

125 ÉVES JUBILEUM A KÁRMELBEN
GYENESDIÁS LELKIGYAKORLAT
AZ ÚJRAKEZDÉS
A rend története 1948-tól
A rend története 1907-tŐL

JUBILEUMOK A KaRMELBEN 

Szent Teréz Anya 500.születésének és Lisieuxi Kis Szent Teréz szentté avatásának 90. jubileumi évében hála és öröm tölti el a szívünket, hogy mi is meghívottak vagyunk a Karmel kertjébe. Ebben az évben ünnepeljük alapítónőnk Szent Józsefről nevezett Boldog Mária Teréziának 160. születésnapját is.

                                                                        Én vezettelek el benneteket Karmel földjére,                                     hogy gyümölcsét és bőséges javait élvezzétek. (Vö. Jer 2,7).

   A Szentlélek, a karizmák sokaságának csodálatos alkotója, életre keltette az Egyházban a karmelita rendet. Gazdag történelme során és nagyszámú tagjain keresztül, tanuságot tesz a legmagasztosabb hivatásról, ez pedig: mindig az Úrral lenni (Lk. 10,39) mert csak Isten az elégséges. A karmelita eszmény a szeretetben történő misztikus egyesülés Istennel megvalósul: magányban és hallgatásban, imában és Isten Igéjének elmélkedésében, úgy, mint Mária, Jézus Anyja és Tanítványa tette; (Lk. 2,19, 1. regula) odaadó munkában a testvérek szolgálatában; a liturgia ünneplésében, személyes aszkézisben és a nővéri szeretet egységében; Illés szellemében Isten arca előtt élni és az Ő dicsőségéért és a lelkek üdvösségéért buzgólkodni. (1Kir 17-19)

 

  Jézusról nevezett Szent Teréz Anya az Egyház tanítója, tökéletesítette a karmelita karizmát és új lendületet adott az új alapításnak. Mellettük Isten még sok más különféle virágot teremtett a karmelita kertben, szenteket, akiknek illata betöltötte az Egyházat, és akiket saját dicsőségére és a mi épülésünkre rendelt.(Egy élet története) Közöttük vannak a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz, és más karmelita szentek. 

 

  Karmel dicsősége és szépsége (Iz 35,2) megnyilvánult a Jézus Isteni Szívéről nevezett Karmel megalapításában, amely új hajtás a tiszteletreméltó karmeli törzsön.( 2385.sz.levél azalapítóanyától) Az Isteni Gondviselés megadta Szent Józsefről nevezett Boldog Mária-Teréziának /Tauscher/, hogy megismerje Karmelt, amely attól kezdve vágyainak céljává lett.

Jézusról nevezett szeráfi Teréz Anyának személyiségétől fellelkesedve leánya akart lenni. Belső ihletre felismerte „Karmel, csak Karmel!”(konst1-6). Jézusról nevezett Szent Teréz megmutatta az utat, hát miért nem mehetnénk mi is ezen az úton szigorú klauzúra nélkül?! Az idők változnak, de a lelkület, a szeretet és a buzgalom a lelkek üdvösségén való fáradozásban mindig ugyanaz”(öé.:65, és 186) Ő Szent Terézben felismerte azt, ami benne élt és hagyta magát hasonló módon sodortatni, mint Szent Teréz Anya a maga idejében és Isten segítségével új közösséget alapított.

            Az új Társaságban csodálatos módon egybekapcsolta Karmel kontemplatív lelkiségét apostoli tevékenységgel a lelkek üdvösségére. (konst.1-6)

Kis Szent Teréz egyetlen vágya szintén a Karmel volt:” A Karmel az a pusztaság, ahová a Jó Isten engem el akar rejteni….Ezt olyan mélyen és erősen éreztem, hogy a legkisebb kétség sem merült fel a szívemben.”(Egy élet története)

 

  Alapítóanyánk Jézus Szívében megtalálta Isten szeretetének óceánját. Belemerülve a keresztre feszített Jézus titkába, aki értünk emberekért és a mi üdvösségünkért jött, maga is az Ő lelkek utáni vágyát tükrözi vissza. Együtt érez a nem viszonzott szeretettel, a fájdalmak és a sértések miatt, amelyekkel az Isteni Szívet illetik, megtalálja hivatását: ima és elégtétel. Istennek akar elégtételt adni mindazok a lelkek helyett, akik nem szeretik Őt. „Kiesdekelni a bűnösök megtérését, Istennel küzdeni az Egyház szabadságáért.”

 

A karmelita rend új ágának nővérei életük projektumaként Jézus Szívének szentelik magukat azért: hogy elégtételt adjanak (a bűnökért, a tévhitekért, Krisztus istenségének tagadásáért, a lanyha és hitehagyott keresztényekért), hogy elérjék saját életszentségüket és a lelkek üdvösségét az ima által, apostolkodással és cselekvő szeretettel a szükséget szenvedők és szegények iránt (öé.63, 2302 sz.levél). Az alapítónő buzgóságának szellemében bennünk is kell, hogy lángoljon a lelkek megmentése iránti vágy.

 

 Mi Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek, mint a Karmelhegyi Szűzanya leányai, hálásak vagyunk Istennek a karmelita hivatás ajándékáért, hogy minden nap megújíthatjuk szívünkben a vágyat és a szeretetet a világ megmentéséért. Külön odaadásra késztet minket nővéreket az apostoli munkában és az új evangelizáció terén. Ez a misszionáriusi lelkesedés vezet minket távoli missziós területekre is.(ad gentes7.,VC 77)

 

Szent Teréz Anyánk jubileumi évében örömmel tölt el bennünket, hogy elmélyülhetünk a karmelita lelkiségben, amely rendünket kezdettől fogva áthatja.

 

  Ez a nagy lelki gazdagság, amelyet a karmelita szentek tapasztalata alapoz meg, az Egyház tanítói lettek: Jézusról nevezett Szent Teréz és Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz.

Ezt a gazdagságot találta meg Alapítóanyánk Avilai Szent Teréz életrajzát olvasva.

A Karmel új ágának megalapításáért folytatott szívós harc közepette és küzdelemben gyakran mondogatta: „ A Karmelért még keresztre is feszíttetném magam!”

 

Ő továbbítja nekünk a saját ihletett tapasztalatát, miszerint Szent Teréz Anya volt a tanítója és vezetője. Az ő lelkiségéből merített és felhasználta az ő tapasztalatát. Minket is buzdít: „Legyetek teljesen Szent Teréz Anya leányai.(1534, és 963 sz. levél)

Hozzá hasonlóan nekünk is meg kell szeretnünk Szent Teréz Anyát és a Szent szabályokat. Szent Albert Szabályokat olyannyira, hogy szinte fejből tudjuk azokat. Szent Albert szabálya a miénk marad az idők végezetéig és biztosan vezet bennünket a mennyország felé.(Direktórium2)

„ Páncélként öltsétek magatokra az igazságot, hogy Uratokat, Isteneteket szeretni tudjátok teljes szívetekből, teljes lelketekből és minden erőtökkel; felebarátaitokat, pedig mint önmagatokat.”

Ezt a szentírási szakaszt a Regula átveszi, mint a lelki fegyverzetet. Ez segít abban, hogy szentekké váljunk a Karmelben, amelyhez fontos a mi közösségi életünk.

Ezért a mi  Bolgog Mária Teréziánk azt írja, hogy a szeretet és szívélyesség olyan, mint a nap a természetben. Gyújtson meg minden szívet odaadó szerelemmel, amely boldoggá és hűségessé tesz bennünket; ezt teszi a szerzetesi életet mennyországgá. Ahol ez hiányzik, ott minden hideg.(72.levél 1919.12.14)Mindenek előtt naponta gondoljanak arra, hogy szeretet nélkül mit sem ér a munkájuk, az áldozatuk és a szenvedésük.

 

Avilai Szent Teréz azt hangsúlyozza a nővéreinek, hogy a belső ima előfeltétele:“ Egymás szeretete mindenek előtt....“ (Tök.útja6,8)

A közösségben élő nővéreknek barátnőknek kell lenniük, szeretniük és segíteniük kell egymást. (Tök.ú.4,4-12 és 7) Csak ha nővéri szeretetben élünk, akkor elmélkedhetünk nappal és éjjel az Úr törvényein és virraszthatunk imádkozva, amennyiben nem akadályoznak meg ebben egyéb kötelességeink.(Regula)

 

A Karmel karizmája saját lényében van és elsősorban az imádkozó Krisztus követésében. Urunk arra hívja követőit és barátait, hogy szünet nélkül imádkozzanak.(Alapítások könyve 5,2) Ugyanezt találjuk a mi Konstitúciónkban: Jézus Isteni Szívéről nevezett Karmelita Nővérének az élete imában múlik és az Istennel való kapcsolatban. Minél élénkebb a kapcsolata az Úrral, annál több gyümölcsöt hoz. A Karmelben a kontempláció, a belső ima kerül előtérbe: (K250-252/ Így lehetséges  a baráti kapcsolat az Úrral, ahogyan azt Nagy Szent Teréz mondja: Mert véleményem szerint a gondolatban mondott ima nem más, mint egy baráti négyszemközti beszélgetés Azzal, Akiről biztosan tudjuk,hogy szeret bennünket.(Öé.:8,5)

A lélek előrehaladása nem abból áll, hogy sokat gondolkodik, hanem csak szeret. Azt írja nővéreinek:“ Nem mást várok tőletek, csak azt, hogy nézzétek Őt. Ugyan ki akadályozhat meg benneteket abban, hogy lelki szemeiteket akárcsak egy pillanatra, hamár hosszabban nem lehet az Úr felé fordítsátok“(Tök-ú. 26,3) Boldog Mária Terézia a lányaiban valósítja meg ezt a szerelmet a konkrét apostoli munkában.

Először a berlini utcákon hagyott gyerekek gondozásával, majd otthonok nyitásával a világ minden részén.

Ugyanaz a szeretet, amely az isteni Szívből árad összeköti Avilai Szent Terézt és a mi boldog Szent Józsefről nevezett Mária Teréziánkat.

A mi alapítónőnk gyönyörűen ír erről az önéletrajzában: „ Szilárdan hiszek abban, ha Szent Teréz Anya a XVI. század helyett a XIX. vagy XX. században alapította volna a kolostorait, akkor hozzánk hasonlóan nem korlátozódott volna csak az imára és elégtételre, hanem összekötötte volna a lelkek megmentésén végzett közvetlen munkát is.“

Ezért a nyitott Karmel a szigorú klauzúra nélkül lehetővé tette, hogy a nővérek Krisztus Szívének szeretetével kimenjenek, hogy sokak lelki anyái lehessenek.

 


- Mellette állunk a szűkölködőknek, az elhagyatott gyerekeknek, ahol csak ez lehetséges. Meglátogatjuk a magányosokat és betegeket, lelki megújulással katekizáljuk a fiatalokat , és igyekszünk a gyerekeknek vallásos nevelést nyújtani saját óvodáinkban. Ily módon lehetővé tesszük a szülőknek, hogy megismerjék a karmelita lelkiséget.

 

- A lelki életet a karmeli szabályok szilárd alapjain építjük tovább: az evangéliumi tanácsok megfogadásával, önmagunk teljes átadásával és Jézus Krisztus lényének magunkra öltésével, aki tiszta, szegény és odaadó az Istennel való találkozásokban: a szentségekben és a liturgiában.

-  Megismerni Krisztust és növekedni a szeretetben Isten szavának elmélkedésén keresztül, meditatív imában, és Szentségimádásban.

-  Isten jelenlétében élni, hallgatással és összeszedettséggel, amelyek az Istennel való egyesüléshez vezetnek.

-  Az aszkézisben megvalósuló lelki harccal és a szentség felé haladó erényes élettel.

- A Máriával való életközösséggel, akinek a kezéből és szívéből tanulhatjuk meg a legjobban szeretni, megismerni, örökölni és dicsérni Jézust és szolgálni felebarátainkat.

- Az isteni királyság terjesztésének és a lelkek Jézus Szívéhez való vonzásának misszionárius lelkületével, az imák, az elégtétel valamint az apostoli és karitatív munka által.

-  Meggyőző imával különösen Egyházért, a Szentatyáért , papokért és a haldoklókért.

-  és a mi közösségi életünkkel.

 

Alapítónőnk legfontosabb mondása:

                                                      „ Mindenkiben Istent látni,

                                                         Mindenkiben Istent szolgálni

                                                         Mindenkiben Istent szeretni.“