Az újrakezdés

/GYENESDIÁS/

Az évek múltával a létszám is egyre fogyott. Ennek ellenére bizakodva fogadtuk a Magyar Katolikus Püspöki kar közzétételét, hogy megszűnik a rendek szétszóratása. Nem gondoltunk arra, hogy amit elvettek tőlünk, azt nem adják vissza, vagy teljesen lepusztult állapotban akarják visszaadni. Megkezdődtek az igérgetések.


A hozzánk legközelebb élő horvát nővérek jöttek gyakran meglátogatni minket 1989 után.

1989.szeptember 29-én M. Siegfrieda Exgeneral főnöknő jött segíteni Hollandiából. Szerette volna összegyűjteni a nővéreket egy helyre, remélte, hogy ittléte alatt sikerül visszakapni egy kolostort, és némiképp rendezni a nővérek életét.

Dr. Szendi József püspök nagyon örült, hogy a területen újból szerzetesek élnek. Engedélyt kaptunk egy kápolna berendezésére.

Október 15-én Szent Teréz ünnepén vasárnap, mint régi karmelita nővérek, szerzetesi ruhában jelentünk meg. Az emberek mind sírva köszöntöttek minket.

1989. november 14-én Dr. Szendi József veszprémi püspök sok pap jelenlétében szentelte fel a kis kápolnát.

1990-ben mind sűrűbben látogattak el hozzánk a horvát nővérek. 1991 májusában velük jött P. Cremer, a nővérek nagy jótevője és tanácsadója. Neki is nagyon tetszett a telek és a szép környék, és azt mondta, hogy itt igen alkalmas lenne újoncházat alapítani, és elkezdhetnénk a szabályok szerint élni. Az általános Főnöknő tanácsosaival együtt jónak találta az elgondolást, a tulajdonosok örömmel hozzájárultak egy kis kolostor építéséhez. Az építkezés költségeit teljes egészében a rend nagylelkű és áldozatkész felső elöljárói adományozták.

Az építkezés 1992. február 12-én kezdődött. A műszaki átadást december 10-re tűzték ki. Sokan jöttek a községből segíteni, de jöttek nővérek is Zágrábból, és kisbusszal az anyaházból: Hollandiából.

Miután a hideg tél engedte, megérkezett a nagy kamion Sittardból. Meghozták a kápolna berendezését, székeket, asztalokat, feszületeket, sok meleg takarót, függönyt, faliképeket.

Bécsből mosógépet, ruhaszárítót, függőanyagokat. Berlinből villanyvasaló hengert, varrógépet küldtek a jó nővérek. A nővércellák berendezését egy zalaegerszegi vállalat készítette, ajándékozta.

1993. március 25-én szentelte fel a kolostort Dr. Szendi József veszprémi pűspök.

Ez a legszebb nap a kolostor életében, mert ekkor vonult be a Királyok Királya. Több külföldi ház nővéreivel és rendi elöljáróinkkal boldogan ünnepeltünk.

Nagyon nehéz volt lelkipásztort találni, de a helyi plébános, Dr. Tóvölgyi László minden nap eljött hidegben, melegben egyaránt a szentmisét bemutatni. Betegsége idején Dr. Tóth Turczer Nándor volt nyergesújfalui plébános költözött hozzánk 1996. augusztus 19-én, így nem maradtunk lelkipásztor nélkül.

A jó Isten mindig gondoskodott és ma is gondoskodik jó lelkipásztorokról.

Így kezdtük el itt Gyenesdiáson tizenketten újra élni szerzetesi életünket.


Most hatan vagyunk idős nővérek, ketten középkorúak, és két fiatal most kezdte meg a noviciátusát. Mi bízunk az Isteni Szívben, hogy gondoskodik arról, mindig legyenek Karmelében áldozatos, szentségre törekvő lelkek, akik életük folyamán azért fáradoznak majd, hogy szent legyen az Úr papsága, és minél több ember nyerje el azt a boldogságot, melyet szeretetében minden ember számára készített.


Mindenért Istennek legyen hála!

Predl Katalin M.Irén nővér